Honnan is kezdjem... Rákaptam az italra. Méghozzá bodzaszörp és szénsavas ásványvíz (melyet számomra utálatos módon bubisvíz-nek hívnak mostanában) elegyének formájában. Így sikerül megközelítenem a bűvös 2 Literes folydékivást naponta, ami nálam csodaszámba megy.

VIP vendég voltam.

Kedvenc autóm kereskedőháza az OPEL Gyimes hívott meg egy kis kedvcsináló autómustrára. Feleségemmel szépen mindegyik típusba beleültünk, de nekem csupán kettő tetszett.

Az első, amit aztán később tesztvezethettem is egy tavaszi model: Opel Adam. A szinte kétszemélyes járgány fiatalos, csupa high tech, igazi XXI. századi verda. Felszereltsége is pazar, határ a csillagos plexitető. Vezetni könnyű, kezes - az egész olyan átlátható. Mostanában úgyis hiányoltam az Opeltől afféle fiatalos autót, s ez mindenképp fedi a kategóriát.

A másik típust már többször csodálattal szemléltem az utakon. OPEL Insignia a neve, s egy Wagon verzióba ülhettem be. Na ennél éreztem azt, hogy minden rendben, itthon vagyok. Kényelmes és elegáns. Tágas, de mégis kellemesen emberi léptékű. Németesen egyszerű dizájn, de nekem ez pont megfelel. Hátul még én is elfértem magam mögött úgy, hogy a térdem mégcsak nem is súrolta az ülés hátulját. A raktere pazar. A technikai részletekkel senkit nem untatok, engem sem érdekelt. De pozitívan meglepődtem a fogyasztásán.

Ezt a kettőt így ahogy volt elfogadtam volna, de ezt senki nem ajánlotta fel. Megvenni? Jelenlegi siralmas anyagi kondíciómat elnézve: reménytelen.

Támadtak a dögök.

Benyeltem belőlük néhányat, aminek végül súlyos bronchitis lett a vége. Ledöntött a lábamról, letepert és megerőszakolt. Csak a második doboz antibigyóbogyó beszedése enyhített a helyzeten, de teljesen gyógyult még most sem vagyok.

Mikulás

Kár, hogy nincs egész évben, anyagi biztonságot jelentene. Így csak a tátongó lyukak enyhítésére ad lehetőséget.
Amúgy pedig imádom a Mikulás műsorokat, akár Bonifácként, akár Télapóként (mostanság a Mikulás elnevezés nem is divatos)